Hirtelen távolabb húzódtam tőle, és megfogtam a
nyakamban lógó medált.
-
Megnézhetem? – nézett rám Justin kíváncsi
tekintettel. Átnyújtottam a kezébe – Nagyon szép! Kitől kaptad?
-
A barátomtól – halkan, szégyenlősen
suttogtam. Még furcsa volt a helyzet, hogy egy teljesen idegen személlyel
utazok a világ másik részére.
Justin rám mosolygott, majd
hátradőlt a vajszínű bőrülésen. A több órás repülőutat felváltva aludtuk végig.
Egyszer ő, másszor én bóbiskoltam el a hosszú utazás alatt.
Valami hihetetlenül rosszat
álmodtam. Igazából nem is emlékszek már rá teljesen, csak pár folt maradt meg
az egészből. Egy éles golyó száguldott valaki felé, a következő pillanatban
pedig fröccsenő vérzuhatag, és egy pár áldozat körülötte.
Egy újabb rémálom, egy újabb
jelentéktelen hiedelem, egy újabb felesleges sikoly, újabb izzadságkönnyek a
homlokomon. Mindez csak azért, hogy egyre rosszabb előítéleteim legyenek a
kezelésről. Megérte eljönni? Még meg sem érkeztem, de mér rosszabb, mint otthon
volt…
Hangos lihegéssel keltem fel ebből
a szörnyűségből.
-
Nem kell segíteni valamiben? - nézett rám
Justin csodálkozó szemekkel.
-
Csak rosszat álmodtam. Nem akartalak
megijeszteni.
-
Nem szeretnéd elmondani? – nézett rám
bájosan nagy barna szemeivel.
-
Nem – jelentettem ki határozottan, talán kicsit
undokon a körülményekhez képest – Sajnálom. Nem szeretném.
-
Figyelj, ha leszállunk, találkozni fogsz
anyummal, a menedzseremmel, a legjobb barátommal, meg pár emberre, akik
fontosak nekem. El fognak fogadni, csak próbálj kedvesebb lenni. Mint a
kórházban, amikor egymásról beszélgettünk.
-
Tényleg, tényleg sajnálom. Csak kicsit
felzaklatott – próbáltam menteni a menthetőt, de ebből már csak rosszul
jöhettem ki.
-
Akkor beszéld ki magadból! – förmedt rám, a
megszokott hangerőnél hajszélnyit hangosabban.
Elszégyelltem magam. Ha tudná, mi
áll a dolgok mögött, nem haragudna most rám, annyira. Megbízzak benne annyira,
hogy elmondjam neki az álmaimat? Hosszas újabb csend után, ami megint
eluralkodott kettőnk között, rápillantottam Justinra, és halkan belekezdtem a
történetbe.
- Vér
folyt benne, friss vér. Justin! Rengeteg vér volt benne! – ezt már-már olyan
erőteljesen mondtam, hogy majdnem eltört a mécses. VÉR. De mit jelenthet ez?
Justin rám nézett, félrebiccentett fejjel nézett rám. Mintha már bánná
az egészet. Szemében valami felcsillant, oldalra húzta a száját, és gondolkozni
kezdett. Eszébe jutottak neki a titkok, amiket elmondtam? Újra felém
pillantott, most viszont elmerült az én szemeimbe. Hosszasan néztük egymást.
Legalábbis nekem úgy tűnt, hogy az idő lassan telt, míg a szemeiben rejlő
árnyakat fürkésztem.
-
Nehéz lehet most a helyzetedben. Mondd el
nekem nyugodtan, ha bármi baj lenne, rosszul éreznéd magad, hiányzik valaki –
újra megpróbált mindent, ami tőle telhető volt. Egy angyal veszett el benne.
-
Te vagy itt az egyetlen barátom – lenéztem a
repülő padlózatára, hátha túl tolakodónak találja ezt a kijelentésemet.
Megfogta az államat, felemelte,
mélyen a szemembe nézett, és elmosolyodott. A mosolya. Ennyi mosolyt, amennyi
belefér egy ekkora emberbe, álmomban sem találtam volna. Majd egyre közelebb
jött. A szemkontaktus után egész más jött. Közelebb húzódott, és megölelt.
Kezei simogatása olyan érzést keltett bennem, mintha otthon lennék, Dave
karjaiban.
Eközben a gép nagy léptekkel
közeledett a leszállópálya felé, ami már alig szám méterre volt a gép aljától.
Először a felhőkön, majd a leszállópályán hasítottunk át. Ez volt az első
repülésem. Miután leállította a pilóta a motort, Justin szállt ki legelőször.
Ott álltam a háta mögött, és elbújva figyeltem a Justinra váró embereket.
Mindenki hatalmas ovációval fogadta őt. Körbeölelték, körbecsókolták, mint
ahogy a rég nem látott barátot szokás. Ott volt az édesanyja, a menedzsere, egy
fiatal srác, és egy velem egykorú lány.
-
Na figyeljetek! Bemutatom Leena Brownt, a
lányt, akit elhoztam, hogy meggyógyuljon.
„Isten hozott! Örülünk, hogy itt
vagy!” Sok-sok féle kedvességgel bíztattak, ami egy kicsit meglepett. Azt
viszont még inkább, hogy az a lány, aki az imént ott állt a többiekkel, most
undokan szemrehányást tett.
-
Na de Selena!
Ahjj,qurva jó lett siess a kövivel,még ma! <3 <3
VálaszTörlésNagyon jó imádom :)*.* siess :) *.*
VálaszTörlésNagyon jó kövit :)
VálaszTörlésHülye picsa (Selena), ne szóljon bele! x'D
VálaszTörlésKirály, kövit :)
VálaszTörlés